Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

 

Psychiatria Hungarica
 
Alapította / Founded by: Buda Béla
Felelős szerkesztő / Editor in Chief: Tényi Tamás
Szerkesztőbizottság elnöke: Fekete Sándor

Kiadja:
Magyar Pszichiátriai Társaság
Cím: 1021, Budapest, Hűvösvölgyi út 75/a
Levelezési cím: H-1281 Budapest 27., Pf. 41.
Telefon/fax: +36 (1) 2750000
E-mail: titkarsag@mptpszichiatria.hu
A lap terjesztésével kapcsolatos problémákkal az MPT Titkársága kereshető a fenti elérhetőségeken.

SZERZŐI ÚTMUTATÓ >>

Felelős Kiadó:
Balázs Judit
Levelezési cím: Tényi Tamás
Pécsi Tudományegyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
7623 Pécs, Rét u. 2.
E-mail: ph@kk.pte.hu



Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Borító

Szerkesztőségi köszöntő, tartalom

Új lehetőség az orthorexia nervosa mérésére
Szerző(k): Bóna Enikő, Leindler Milán, Czeglédi Edit
Bevezetés: Az újfajta evészavarnak nevezett orthorexia nervosa jellemzôje, hogy az érintettek arra törekszenek, hogy csak egészséges táplálékot vegyenek magukhoz, kényszeres viselkedést mutatva és egyre fokozódó étrendi korlátozásokat bevezetve, amelyek szorongáshoz és egészségügyi problémákhoz is vezethetnek. A tünetek súlyosságának becslésére alkalmas mérôeszközök hazánkban csak korlátozottan érhetôk el. A vizsgálat célja az Evési Szokások Kérdôív módosított változatának (EHQ-R) magyar nyelvre adaptálása és pszichometriai elemzése, valamint az orthorexia nervosás tendenciák demográfiai sajátosságokkal kapcsolatos összefüggéseinek feltérképezése volt.
Módszerek: A keresztmetszeti online kérdôíves vizsgálatban rendszeresen, heti több alkalommal testedzést végzô felnôttek vettek részt (n=175, 29% férfi; átlagéletkor 35,4 [SD=7,59] év). Mérôeszközök: szociodemográfiai adatok, antropometriai adatok (testtömeg, testmagasság), EHQ-R, ORTO-11-Hu kérdőív.
Eredmények: A megerôsítô faktoranalízis alátámasztotta az Evési Szokások Kérdôív ötfaktoros elméleti struktúráját (c2(395)=856,2; p<0,001; CFI=0,914; TLI=0,906; RMSEA=0,082 [CI 90: 0,074–0,089]). A skálák belsô megbízhatósága (Cronbach-a=0,75–0,87) és idôbeli konzisztenciája (r/r=0,67–0,86) egyaránt megfelelô. A kérdôív konstruktum validitását alátámasztja a skálák szoros együttjárása az ORTO-11-Hu kérdôívvel (r/r=|0,63–0,68|). A nemi különbségek tekintetében az EHQ-R Rigiditás alskáláján a nôk tendenciaszinten magasabb átlagot értek el a férfiaknál (t[173]= –1,807; p=0,073). Az életkor pedig a Negatív érzelmek (r= –0,18; p=0,017), illetve az Idôveszteség (r= –0,21; p=0,005) alskálákkal mutatott szignifikáns, gyenge, negatív irányú kapcsolatot.
Következtetés: Az EHQ-R megbízható és érvényes mérôeszköznek bizonyult, így javasoljuk használatának bevezetését, mert gyors és érvényes módon tud képet alkotni egy új típusú evészavar, az orthorexia nervosa tüneteinek súlyosságáról, elôsegítve a megfelelô intervenciók lefolytatását.

A metakogníció fogalma, jellegzetességei és szerepe szkizofréniában
Szerző(k): Fekete Zita, Vass Edit, Kuritárné Szabó Ildikó
: Az elmúlt évtizedek szkizofrénia-kutatása a kórképre jellemző kognitív deficitekről meglévő ismereteink robbanásszerű bővüléséhez vezetett. Mára empirikus kutatásokból nyert adatok széles köre támasztja alá a szkizofréniában jelentkező neurokognitív és szociális kognitív deficitek jelenlétét. A metakogníció a szkizofréniakutatás egyik legfrissebb és egyelőre relatíve kevésbé kutatott területe. Összefoglaló tanulmányunkban erre a területre koncentrálunk. Bemutatjuk a metakogníció fogalmát és jellegzetességeit, majd áttekintjük a szkizofréniában jelen lévő neurokognitív és szociális kognitív deficitek és metakognitív deficitek kapcsolatát. Ezt követően ismertetjük a metakognitív deficitek és a szkizofrénia tünettanának összefüggéseit. Majd javaslatot teszünk a szkizofréniában tapasztalható metakognitív deficitek kezelésének módjára. Az áttekintett kutatások eredményei rámutatnak, hogy a metakogníció neurokognitív és szociális kognitív funkciókat felölelő ernyőfogalma átfogó modellt nyújt a kognitív funkciók deficitjei mentén keletkező és fennmaradó tünetek, valamint a szkizofréniában tapasztalható súlyos adaptációs nehézségek értelmezésére.

A komorbid figyelemhiányos/hiperaktivitás- és szerhasználati zavart mutató betegek szűrésére, diagnosztikájára és kezelésére vonatkozó ajánlások
Szerző(k): Kapitány-Fövény Máté, Barta Csaba, Cleo L. Crunelle, Wim van den Brink, Franz Moggi, Maija Konstenius, Johan Franck, Frances R. Levin, Geurt van de Glind, Corné Coetzee, Mathias Luderer, Arnt Schellekens, Frieda Matthys, ICASA consensus group, Demetrovics Zsolt
A felnőttkori figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (attention deficit hyperactivity disorder, továbbiakban ADHD) magas együttjárást mutat a szerhasználati zavarral (substance use disorder, továbbiakban SUD). Azon betegek esetén, akiknél mindkét zavar fennáll, a szerhasználat kezdete korábbi életévre tehető, a kialakuló SUD súlyosabbá válhat, illetve a kezelés hatékonysága is csökkenhet. Az ADHD korai felismerése így ezen betegpopuláció esetében kiemelt fontosságúnak tekinthető. A rendelkezésre álló tesztek segítségével végzett szűrés az ADHD mihamarabbi diagnosztikáját készítheti elő. Az ADHD-val és SUD-val egyaránt jellemezhető páciensek integrált kezelésében a farmako- és pszichoterápia kombinált alkalmazása javasolt. A rendelkezésre álló bizonyíték- és konszenzus-alapú ajánlások szerint a terápia-rezisztenciát mutató vagy a sztenderd farmakoterápiás dózisra nem megfelelően reagáló betegek ellátásakor hosszú hatású metilfenidát, elnyújtott hatóanyag-felszabadulású amfetamin-származékok és emelt titrációs dózisú atomoxetine felírása ajánlott. Ezen kézirat elsődleges célja, hogy támpontokat adjon a komorbid ADHD-SUD diagnózisú betegek hatékony szűréséhez, diagnosztikájához és a megfelelő kezelési terv megalkotásához.

Szuicid prevenciós szerződés: lehetőség az öngyilkossági veszélyeztetettség csökkentésére a pszichoterápiás ellátásban
Szerző(k): Perczel-Forintos Dóra, Zinner-Gérecz Ágnes, Naszvadi Emma
A pszichiátriai és a pszichoterápiás gyakorlatban kiemelkedően fontos az öngyilkossági veszélyeztetettség és önsértő viselkedés mértékének felmérésén túl az öngyilkossághoz vezető állapotok, zavarok adekvát kezelése, ami mindig komoly kihívást jelent az egészségügyi ellátórendszer és a szakemberek számára. A XX. század második felétől egyre inkább a prevenció részévé váltak a szóban, illetve írásban kötött, az öngyilkossági kísérlet megelőzésére irányuló szerződések, melyeket ma szuicid prevenciós szerződés néven említ a szakirodalom. Bár a szuicid prevenciós szerződés a hazai ellátórendszerben is egyre elterjedtebb, nem alakult ki egységes konszenzus sem indikációja, sem formája tekintetében. Ugyanakkor az ilyen szerződés megkötése nagy körültekintést igényel. A Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék szakambulanciáján a pszichoterápiás folyamat zavartalanságának biztosítása érdekében a szuicid szempontból veszélyeztetett páciensekkel szuicid prevenciós szerződést kötünk. Cikkünkben felvázoljuk a nemzetközi szakirodalom alapján a szuicid prevenciós szerződés kialakulásának történetét és indikációit, kitérve olyan speciális esetekre is, mint a fiatalkori öngyilkossági veszélyeztetettség kérdése. Ezen kívül tárgyaljuk a szerződéskötés feltételezett pozitív hatásait, valamint beszámolunk – az elmúlt húsz évben – a Szakambulancián szerzett saját tapasztalatainkról.

Atípusos antipszichotikumok és antidepresszív szerek terápiás gyógyszerszint-monitorozása: egy év tapasztalatai a Semmelweis Egyetemen
Szerző(k): Karvaly Gellért, Bitter István
Bevezetés: A pszichiátriai ellátásban a terápiás gyógyszerszint-monitorozás (TDM) melletti kezeléseknek évtizedes hagyománya van. A Semmelweis Egyetemen kifejlesztett – a tömegspektrometria alkalmazásán alapuló – új vizsgálati infrastruktúra segítségével a betegellátás újra TDM mellett történhet. A Laboratóriumi Medicina Intézet és a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika együttműködésében 13-féle gyógyszer – több esetben farmakológiailag aktív metabolittal együtt történő – rutinszerű, terápiás céllal történő meghatározását végeztük.
Módszerek: 2019-ben a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán kezelt 465 betegnél 678 gyógyszerszint-meghatározás történt. A vizsgálatok itt bemutatott elemzése során betegadatokat nem dolgoztunk fel. A vizsgálati eljárás megfelelőségét módszervalidálással, belsô kontrollok használatával és nemzetközi külső körvizsgálatban való részvétellel ellenőriztük. A vizsgálati eredményeket a pszichiátriai-neurológiai gyógyszerek terápiás gyógyszerszint-monitorozás melletti adására vonatkozó vezető nemzetközi ajánlásban szereplő referenciatartományok alapján elemeztük.
Eredmények: A vizsgálatkérések 35,8%-a klozapin, 34,9%-a olanzapin 29,3%-a egyéb gyógyszerek vizsgálatára vonatkozott. Az eredmények jelentős része – egyes gyógyszerek esetében többsége – terápiás tartományon kívül esett. Hasonlóképpen, az aktív metabolitok és a gyógyszerek mért koncentráció-aránya számos esetben volt a nemzetközi ajánlásban szereplő referenciatartományon kívül.
Következtetések: A gyógyszer- és metabolitszintek terápiás és referenciatartományai hasznos tájékozódási pontot, de nem terápiás célt jelentenek, klinikai döntéshozatali alapot önmagukban nem adnak. A TDM során kapott eredmények értelmezését a beteg állapota, a klinikai célok és a terápiás körülmények (pl. együtt szedett gyógyszerek) alapján, komplexebb ítéletalkotás elemeként, az egyénre szabott kezelés megvalósítása érdekében javasoljuk.

A COVID-19 járvány hatása a téveszmék tematikájára
Szerző(k): Girasek Hunor, Gazdag Gábor
A COVID-19 járványt az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. A betegség kitörése és terjedése világszerte félelmet, bizonytalanságot és szorongást váltott ki az emberekből. A járvány közvetlen és közvetett módon is hatással van a mentális problémákra, ugyanis a vírustól való félelem kiválthat vagy súlyosbíthat mentális betegségeket, továbbá befolyással lehet a tünetek megjelenésére. Esettanulmányok támasztják alá, hogy ez a rendkívüli helyzet hatással lehet a téveszmék és hallucinációk tartalmára, emellett pedig hozzájárulhat a pszichotikus relapszus előidézéséhez. Közleményünkben a szakirodalom rövid áttekintésén túl a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet Addiktológiai és Pszichiátriai Centrum három pszichotikus betegének esetét ismertetjük, akiknek téveszméire, hallucinációira hatással volt a COVID-19 pandémia. Két esetben feltehetőleg pszichoszociális stresszorok mentén kialakult reaktív, átmeneti pszichotikus epizód tüneteit, egy esetben pedig egy pszichotikus betegségben szenvedő páciens pozitív tüneteit határozta meg a COVID-19.

Mikor nemszuicidális az önsértés? Az önsértő és öngyilkos magatartás kapcsolatának áttekintése
Szerző(k): Horváth Lili Olga, Mészáros Gergely, Balázs Judit
Háttér: A nemszuicidális önsértés (nonsuicidal self-injury: NSSI) a Mentális Zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvének 5. kiadásában önálló diagnosztikai kategóriaként szerepel, hangsúlyozva „nem-szuicidális” jellegét. Ez a megnevezés és koncepció azonban heves, mai napig tartó tudományos vitát váltott ki a kutatók és klinikusok körében.
Célkitűzés: Jelen kutatásunk célja egy tágabb fókuszú – NSSI prevalenciáját és pszichopatológiai korrelátumait vizsgáló – szisztematikus keresés további feldolgozása során az NSSI és az öngyilkos magatartás összefüggéseinek feltárása.
Módszer: A PubMed, a Medline, a PsycInfo, a Scopus és a Web of Science adatbázisaiban szűrtünk az „NSSI” és „prevalence” és „mental disorder” vagy „psychiatric disorder” keresőszavakat használva. A találatokat kézi kereséssel egészítettük ki. Bevételi kritérium volt, hogy a publikáció angol nyelvű empirikus vizsgálat legyen, amely nem speciális populációt vizsgál.
Eredmények: Összesen 25 közlemény vizsgálta explicit módon az NSSI és a szuicidalitás közötti kapcsolatot. A bevonható cikkek közül 15 gyermek/serdülő, 5 fiatal felnőtt, 4 felnőtt, egy pedig életkorilag vegyes mintát vizsgált. Az áttekintett eredmények szerint az önsértők 50–70%-a számolt be öngyilkossági gondolatokról vagy kísérletekről is. Azok, akik nem számoltak be öngyilkossági szándékról, különböztek az öngyilkossági szándékról is beszámoló személyektől egyes intra- és interperszonális jegyekben (pl. kevesebb depresszív és borderline személyiségzavar tünet, kevesebb negatív életesemény, több társas támogatás), illetve az önsértés egyes jegyeiben (pl. nagyobb gyakoriság, többféle módszer) is.
Megbeszélés: Az áttekintett publikációk alapján az önsértés esetében serdülő- és felnőttkorban egyaránt igen jelentős az öngyilkossági kockázat. Meghatározott komorbid zavarok és egyéb pszichoszociális faktorok, valamint az önsértés bizonyos mintázatainak (pl. ismétlődés, többféle módszer) jelenlétében ez a kockázat még magasabb lehet.

Kognitív előny atipikus fejlődésben: kiemelkedő procedurális tanulás Tourette-szindrómában
Szerző(k): Tóth-Fáber Eszter, Takács Ádám, Tárnok Zsanett, Janacsek Karolina, Németh Dezső
A Tourette-szindróma egy idegrendszeri fejlődési zavar, amelynek viselkedéses tünetei a motoros és vokális tikek, neurális hátterét tekintve pedig a kortiko-bazális ganglion-thalamo-kortikális hálózatokhoz köthető.
E hálózatok fontos szerepet kapnak a procedurális tanulásban, a szokások és készségek elsajátításában is. Továbbá, a tikek és szokások fenomenológiailag is hasonlók, a tikek leírhatók túltanult szokásokként is. Ezek alapján azt a korábbi felvetést, hogy a Tourette-szindróma akár jobb procedurális tanulással, procedurális hiperfunkcionalitással is jellemezhető, egyre több empirikus bizonyíték támasztja alá. Jelen áttekintő tanulmány célja összefoglalni a procedurális tanulás szerepét Tourette-szindrómában, és bemutatni a procedurális hiperfunkcionalitást ebben a fejlődési zavarban. A tanulmány célja továbbá felhívni a figyelmet arra, hogy egy patológia vagy fejlődési zavar nemcsak sérülésekkel, kognitív diszfunkciókkal járhat együtt, hanem egyes funkciók jobb működésével is.

Túl a diagnózison – a transzdiagnosztikus megközelítés és az RDoC szempontok alkalmazása a modern idegtudományi kutatásokban
Szerző(k): Osváth Péter
A legújabb pszichiátriai klasszifikációs rendszerek a hosszas előkészítés és a széleskörű konszenzus ellenére sem adnak választ a modern pszichiátria alapvető dilemmáira. A kategorikus megközelítések ugyanis függetlenek a háttérben álló neurobiológiai és genetikai tényezőktől és nem tudják integrálni a korszerű kutatások eredményeit, ez pedig az idegtudományok fejlődésének komoly gátját jelenti. Napjaink idegtudományi kutatásai forradalmian új módszerekkel és eszközökkel, hatalmas adatbázisok elemzésével egyre több információt szolgáltatnak a központi idegrendszer normális és diszfunkcionális működéséről. Óriási kihívást jelent ezeknek az új eredményeknek az értelmezése, így egyre nagyobb szükség van a mentális zavarok komplexitásának és kialakulásuk pontosabb mechanizmusának megértését elősegítő elméleti modellek kidolgozására.
Írásomban összefoglalom a mentális zavarok tünettani heterogenitásával és etiológiai hátterével kapcsolatos korszerű kutatási módszereket, és új transzdiagnosztikus vizsgálatok eredményeinek bemutatásával illusztrálom az ezek integrálása érdekében kidolgozott Research Domain Criteria (RDoC) rendszer alkalmazásának lehetőségeit.
Az RDoC szempontrendszere segítséget nyújt az idegtudományi kutatások eredményeinek komplex értelmezésében és ez megkönnyíti a genotípusok és (endo)fenotípusok eltéréseinek felderítését, valamint a mentális zavarok kialakulásért felelős patofiziológiai mechanizmusok és fejlődési eltérések pontosabb megismerését. Ez a komplex megközelítés nemcsak a pszichiátriai nozológia megújításában, de új prevenciós és terápiás célpontok azonosításában is komoly előrelépést jelenthet.

Reuter Camillo „A háború szerepe az elmebajok kóroktanában”1 című írása a mai stressz- és traumakutató szemével
Szerző(k): Simon Mária

Diogenész szindróma – esetbemutatások
Szerző(k): Fodor László, Kovács Márton Áron, Tényi Tamás

Az idegrendszer egyes fejlődési zavarainak immunológiai vonatkozásai
Szerző(k): Kovács Márton Áron

Iróniamegértés a bipoláris affektív zavarban szenvedô betegek elsôfokú hozzátartozói esetében – pilot fMRI vizsgálat
Szerző(k): Csulak Timea, Varga Eszter, Tényi Tamás, Hajnal András, Varga Júlia, Herold Róbert

Werther-, Papageno-effektus a szuicidológiában – reflexiók a klinikum, a történet, a digitális internetvilág és a szuicid prevenció szempontjaiból
Szerző(k): Fekete Sándor, Szabó Zsuzsanna, Osváth Péter

Bűn-e az öngyilkosság?

Közelkép Pethő Bertalanról (1935–2020)

Pisztora Ferenc 90 éves

Könyvismertetések

Kongresszusi beszámoló

Útmutató a Psychiatria Hungarica szerzői számára

Legfrissebb kongresszusok

    További rendezvények
    Kérem várjon...
    Kongresszusok listája
    • H
    • K
    • Sze
    • Cs
    • P
    • Szo
    • V
    •  
    • 1
    • 2
    • 3
    • 4
    • 5
    • 6
    • 7
    • 8
    • 9
    • 10
    • 11
    • 12
    • 13
    • 14
    • 15
    • 16
    • 17
    • 18
    • 19
    • 20
    • 21
    • 22
    • 23
    • 24
    • 25
    • 26
    • 27
    • 28
    • 29
    • 30
    • 31

    Hasznos linkek
    • Tisztelt Tagtársak! A Magyar Nephrologiai Társaság vezetőségének egyhangú döntése alapján Társaságunk 2020-ban az alábbi kollégák munkásságát, munkáját...>> Magyar Nephrologiai Társaság hírei

      [ 2020.12.04. ]

    • A jeles gyermekgyógyász életének 71. évében hunyt el.  Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy a magyar gyermek-gasztroenterológia kiválósága,...>> Magyar Gyermekorvosok Társasága hírei

      [ 2020.12.04. ]

    • Kedves Kolléga!Ezúton szeretnénk figyelmébe ajánlani a Nutricia és az Angels Kezdeményezés által szervezett diszfágia-stroke témával kapcsolatos...>> Magyar Stroke Társaság hírei

      [ 2020.12.03. ]

    • A karantén és az izoláltság ellenére egy felejthetetlen online kórustalálkozó zajlott november 21-én két afáziás személyekből álló énekkarral, a Sing...>> Magyar Rehabilitációs Társaság hírei

      [ 2020.12.03. ]

    • A Debreceni Egyetem Orvostudományi Doktori Tanácsa meghívja Önt Dr. Oláh Csaba Zsolt Komplex neuroradiológiai és neuropszichológiai állapotfelmérés...>> Magyar Reumatológusok Egyesülete hírei

      [ 2020.12.03. ]

    Tegye a Web-rendszert a kedvencek közé, így egy kattintással elérheti!
    Javasoljuk, hogy az oldalt a könnyebb rendszeres elérhetőség érdekében tegye a "kedvencek" közé. [ Kattintson ide ]