Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

 

Psychiatria Hungarica
 
Alapította / Founded by: Buda Béla
Felelős szerkesztő / Editor in Chief: Tényi Tamás
Szerkesztőbizottság elnöke: Fekete Sándor

Kiadja: Magyar Pszichiátriai Társaság
Cím: 1021, Budapest, Hűvösvölgyi út 75/a
Levelezési cím: H-1281 Budapest 27., Pf. 41.
Telefon/fax: +36 (1) 2750000 E-mail: titkarsag@mptpszichiatria.hu

A lap terjesztésével kapcsolatos problémákkal az MPT Titkársága kereshető a fenti elérhetőségeken. SZERZŐI ÚTMUTATÓ >>

Felelős Kiadó: Szekeres György
Levelezési cím: Tényi Tamás
Pécsi Tudományegyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
7623 Pécs, Rét u. 2.
E-mail: ph@kk.pte.hu



Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Borító

Köszöntő, tartalom

A depressziós tünetek háttértényezôinek vizsgálata egyetemista lányok körében: Az online önfeltárás és a közösségimédia-függôség szerepe
Szerző(k): Pikó Bettina, Kiss Hedvig, Rátky Dóra
Bevezetés: Az egyetemi hallgatók mentális állapotának vizsgálata kiemelt népegészségügyi prioritást kapott: mintegy negyedük számol be depresszióról. A klasszikus kockázati faktorok mellett egyre több tanulmány fókuszál a digitális világ jelenségeire. Mivel a depressziót illetôen a nôk különösen veszélyeztetettek, jelen tanulmányunkban a fiatal felnôtt korosztályba tartozó egyetemista lányok depressziós tüneteit elemeztük az online önfeltárás és a közösségimédia-függôség szerepének feltárásával.
Módszerek: Az adatgyujtés egy önkitöltéses kérdôívvel, a közösségi portálok segítségével történt. A vizsgálati mintát 15–30 éves egyetemista lányok alkották (N=237, átlag=23,2; szórás=2,8). A Beck Depresszió Kérdôív mellett a kérdôívcsomag tartalmazta a Módosított Önfeltárás Skálát, valamint a Bergen Közösségimédia-függôségi Kérdôívet. A leíró statisztikán és a korrelációs együtthatók kiszámításán túl az elemzés fókuszában a többváltozós lineáris regresszióelemzés állt.
Eredmények: A többváltozós elemzés során megállapítottuk, hogy a depressziós tünetekkel összefüggésben az online önfeltárás egy sajátos képe körvonalazódik: a magukról megosztott tartalmak tekintetében a depresszióra hajlamos egyetemista lányokra a kevesebb (mennyiség: ß=-0,12, p<0,05), de mélyebb/intimebb (mélység: ß=0,22, p<0,001), ugyanakkor inkább negatív (pozitivitás: ß=-0,34, p<0,001) és kevésbé ôszinte közlés (becsületesség: ß=-0,29, p< 0,001) jellemzô. A közösségimédia-függôség az online önfeltárás változói mellett szignifikáns prediktor maradt, azonban szerepe csökkent (ß=0,15, p<0,05).
Következtetések: A megelôzés és a kezelés során érdemes hangsúlyt fektetni a közösségi média felületein zajló önfeltárás veszélyeire, különösen azért, mert a mentális problémákkal küzdôk hajlamosak sok idôt tölteni az online térben, amelyet sok esetben biztonságosabbnak vélnek, mint személyes kapcsolataikat.

Impulzív reakció a társadalmi nehézségekre. English
Szerző(k): Maria Abrahamsen Osthassel, Zsolt Demetrovics, Liza Janovicz, Renáta Cserjési
Pszicho-fiziológiai vizsgálatok azt találták, hogy a társak általi elutasítás szociális szorongáshoz vezet, és kedvez az impulzivitásnak. Ezért a tanulmányunkban megvizsgáltuk a viselkedési impulzivitás változását szociális elutasítás okozta stressz után, figyelembe véve az impulzív személyiségjegyeket és az érzelmi állapotváltozásokat is. 30 egyetemi hallgató bevonásával végeztük el a vizsgálatot. A Go/No-go feladat a viselkedési impulzivitást, a Barratt Impulzivitás Skála az impulzív személyiségjegyeket, a Likert-skálák pedig az érzelmi állapotokat mérte. Az elutasítás okozta stressz kiváltására videoklipet és írásgyakorlatot használtunk. Eredményül azt kaptuk, hogy az impulzív válaszokban való hibázások száma szignifikánsan növekedett a videoklip megnézése után. A résztvevôk a stresszt követôen az izgalom és a magány csökkent szintjérôl számoltak be. A társak általi elutasítás okozta stressz növelte az impulzív viselkedést, de ennek mértéke nem volt összefüggésbe hozható a személyiség vonásimpulzivitásával, és a szubjektív beszámolók mértékével.

Szándékos önmérgezéses öngyilkossági kísérletek száma a COVID-19 járvány elsô évében Budapesten és Pest megyében
Szerző(k): Szilágyi Simon, Bálint Lajos, Hajduska-Dér Noémi, Bérdi Márk
Bevezetés: Magyarországon, szemben a legtöbb más országgal, a COVID-19 járvány elsô évében (2020. márciustól decemberig) jelentôsen emelkedtek az öngyilkossági halálozási adatok. Az egészségügyi ellátórendszeren belül a sürgôsségi betegellátás leterheltsége a járvány elsô idôszakában világszerte inkább csökkent. Kutatásunk fô célja annak felmérése volt, hogy a szándékos önmérgezéses öngyilkossági kísérletek száma miként változott a járvány elsô két évében a megelôzô (2020. március elôtti) évek trendjéhez képest Budapesten és Pest megyében.
Módszer: Retrospektív keresztmetszeti vizsgálatunkban a 2019. január 1. és 2021. december 31. között a Péterfy Sándor utcai Kórház Sürgôsségi Betegellátó Osztályon és Klinikai Toxikológiára önmérgezés miatt beszállított páciensekrôl készült pszichiátriai konzíliumi véleményeket elemeztük. A kórház elektronikus egészségügyi rendszerében tárolt véleményekbôl két adatot rögzítettünk: a szuicid célú önmérgezés tényét és a páciens nemét. Megszakított idôsor elemzést alkalmaztunk, melyhez negatív binomiális regresszió becsléseire támaszkodtunk. A trendekben megmutatkozó szint eséseket changepoint detektálással vizsgáltuk.
Eredmények: A férfiaknál a járvány elôtti idôszakhoz képest a kísérletezôk száma 16,6%-kal csökkent (p<0,001). A nôknél és a teljes populációban is hasonló mértéku és szignifikáns mérséklôdést tapasztaltunk. A trendváltozásra a nôk és a teljes populáció esetében 2020 augusztusában, a férfiak esetében októberében került sor.
Következtetések: Felvethetô, hogy a nem violensnek mondható gyógyszeres önmérgezéses szuicid kísérleten átesett emberek is kisebb valószínuséggel hívtak segítséget, például mentôt, vagy eleve kevesebben kísérleteztek, mert a fertôzéstôl való félelem miatt nem szerettek volna kórházba kerülni. Ezt támasztja alá az, hogy a vizsgált trendben a változás (augusztus és október) egybeesik a járvány magyarországi második hullámának kezdetével.

Kóros elmeállapot mint büntethetőséget kizáró vagy korlátozó ok a terrorcselekmények tükrében
Szerző(k): Szabó F. Ádám, Balogh Márk
A tanulmány célja, hogy jogi- és orvosszakmai oldalról is elemezze a kóros elmeállapot – mint büntethetôséget kizáró, korlátozó – jogintézmény felmerülésének lehetôségét a napjainkban elôforduló terrorcselekmények tükrében, melyhez alapul egy közelmúltban történt franciaországi eset szolgál. Az ügy kapcsán áttekintjük és elemezzük a kóros elmeállapot hazai és nemzetközi szabályozását, rövid kitekintéssel a végrehajtásra. E körben megállapítható, hogy mind a magyar, mind a külföldi szabályozás büntethetôséget korlátozó, kizáró oknak tekinti, ha a cselekmény elkövetésekor, azzal összefüggésben fennálló beszámítási képesség korlátozott vagy kizárt. Adott esetben a kérdés eldöntése, amellett, hogy a cselekményt illetôen bunösséget megállapító vagy felmentô ítéletet eredményez, a végrehajtásra is kihatással van, hiszen a személyi szabadság korlátozása szempontjából nem mindegy, hogy annak helyszíne egészségügyi vagy büntetés-végrehajtási intézet. Ezt követôen, a terrorizmus fogalmának, fajtáinak általános meghatározása után, ismertetjük azokat a mentális zavarokat, amelyek a nevezett cselekményekkel összefüggésben felmerülhetnek, kihatással lehetnek a beszámítási képességre. Végezetül, a szakirodalom áttekintése alapján, az a következtetés állapítható meg, hogy nem kizárt a kóros elmeállapot, mint büntethetôséget korlátozó, kizáró ok fennállása és a vonatkozó jogkövetkezmények alkalmazása terrorcselekmények elkövetôinek esetében, de az elkövetési magatartás összetettségére, a mentális zavarok fennálltának idôtartamára tekintettel kevesebb kórkép merülhet fel, mint az egyéb buncselekmények esetében.

Az elektrokonvulzív kezelés hozzáférhetősége a COVID-19 járvány alatt Magyarországon
Szerző(k): Takács Rozália, Asztalos Márton, Ungvári S Gábor, Gazdag Gábor
Bevezetés: Magyarországon a 2014-ben végzett országos felmérés alapján 58 pszichiátria osztályból 22 helyen végeztek ECT kezelést. Az elsô COVID-19 esetek azonosítása után rövid idôn belül szigorú szabályokat vezettek be, és alapvetôen átalakult a kórházi rendszer az országban, ami az ECT ellátást is érintette. Jelen kutatás célja az volt, hogy felmérje a magyarországi ECT-használat változásait a COVID-19 világjárvány négy hulláma alatt.
Módszerek: Valamennyi pszichiátriai osztálynak, amelyik a 2014-es felmérés szerint ECT-t végzett, egy félig strukturált kérdôívet küldtünk, amelyben információkat kértünk az ECT gyakorlatuk és az osztály profiljának járvány alatti esetleges változásáról. Két hét elteltével telefonon kerestük meg azokat az osztályokat, ahonnan nem kaptunk választ.
Eredmények: Mindössze 3 osztály volt, ahol a COVID-19 minden hulláma alatt végeztek ECT kezelést. Kilenc osztályon (47%) mind a négy hullámban felfüggesztették az ECT kezeléseket. A kezelések leállításának fô oka a COVID-19 alatt a pszichiátriai fekvôbeteg-ellátás átalakítása volt: hat osztályt teljesen átalakítottak általános COVID-19 osztállyá, a fennmaradó 13-ban pedig csökkentették a pszichiátriai ágyak számát az általános COVID-19 ellátás javára. A humán erôforrás hiány is akadályt jelentett az ECT kivitelezésében. A fertôzött betegek száma a COVID-19 egyes hullámaiban szignifikáns negatív korrelációt mutatott az ECT-t végzô osztályok számával (p=0,05). Magyarországon COVID-19 fertôzött betegen nem végeztek ECT-t.
Következtetés: Magyarországon a COVID-19 járvány idején az ECT hozzáférhetôsége csaknem a felére csökkent, így feltételezhetôen voltak olyan rászoruló betegek a járvány alatt, akik emiatt nem kapták meg a szükséges ECT kezelést.

Bupropion XL nem engedélyezett felhasználása a börtönökben English
Szerző(k): Oravecz Róbert, Stuhec Matej
Háttér: A bupropion (BUP) egy noradrenalin-dopamin újrafelvétel-gátló antidepresszáns, amelyet gyakran használnak a börtönökben. Bár a depresszió kezelésére gyakorolt pozitív hatásai egyértelmuek, sok kérdés merül fel a börtönökben és hasonló létesítményekben jóváhagyott használatával kapcsolatban. Ebben az összefüggésben a cikk célja, hogy rámutasson BUP XL-lel való visszaélés veszélyeire, valamint hogy áttekintse a BUP hatásmechanizmusát, készítményeit és klinikai profilját két klinikai eset bemutatásával.
Módszerek: Két klinikai eset ismertetése, amelyhez a szerzôk a szükséges adatokat az orvosi nyilvántartásaikból szerezték be. A PubMed keresést a BUP, a fogvatartottak és a hatékonyság kifejezések felhasználásával végezték a randomizált és nem randomizált kontrollált vizsgálatok és esetjelentések azonosítására, hogy értékeljék a BUP lehetséges hatásait penológiai jellegu körülmények között. A cikk csak jóváhagyott gyógyszerek ismertetését tartalmazza.
Eredmények: A BUP XL hatékonysága a súlyos depressziós zavarok kezelésében az irodalom által hitelesen igazolt, de ugyanakkor BUP XL farmakokinetikájának sajátosságai a büntetésvégrehajtási intézményekben kevésbé ismertek. A központi idegrendszerre gyakorolt hatásának pontos mechanizmusa elsôsorban az egyedülálló farmakokinetikában rejlik.
Következtetések: Ez a tanulmány azt hivatott ismertetni, hogy a BUP XL továbbra is fontos szerepet fog játszani a felnôttkori súlyos depressziós rendellenességének kezelésében akár a börtönökben is, bár a magas függôséget okozó potenciállal rendelkezô betegeknél más kezelési stratégiát kell elônyben részesíteni. Hasonló hatásmechanizmus miatt a BUP XL megfelelôbb alternatívái lehetnek a mirtazapin, az agomelatin, az aripiprazol és a kvetiapin, bár klinikai vizsgálatokra van szükség ezen alternatívák megerôsítéséhez.

Polcmustra

Szerkesztőségi útmutató

Legfrissebb kongresszusok

    További rendezvények
    Kérem várjon...
    Kongresszusok listája
    • H
    • K
    • Sze
    • Cs
    • P
    • Szo
    • V
    •  
    •  
    •  
    • 1
    • 2
    • 3
    • 4
    • 5
    • 6
    • 7
    • 8
    • 9
    • 10
    • 11
    • 12
    • 13
    • 14
    • 15
    • 16
    • 17
    • 18
    • 19
    • 20
    • 21
    • 22
    • 23
    • 24
    • 25
    • 26
    • 27
    • 28
    • 29
    • 30
    • 31

    Hasznos linkek
    Tegye a Web-rendszert a kedvencek közé, így egy kattintással elérheti!
    Javasoljuk, hogy az oldalt a könnyebb rendszeres elérhetőség érdekében tegye a "kedvencek" közé. [ Kattintson ide ]