Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

 

Psychiatria Hungarica
 
Alapította / Founded by: Buda Béla
Felelős szerkesztő / Editor in Chief: Tényi Tamás
Szerkesztőbizottság elnöke: Fekete Sándor

Kiadja:
Magyar Pszichiátriai Társaság
Cím: 1021, Budapest, Hűvösvölgyi út 75/a
Levelezési cím: H-1281 Budapest 27., Pf. 41.
Telefon/fax: +36 (1) 2750000
E-mail: titkarsag@mptpszichiatria.hu
A lap terjesztésével kapcsolatos problémákkal az MPT Titkársága kereshető a fenti elérhetőségeken.

SZERZŐI ÚTMUTATÓ >>

Felelős Kiadó:
Molnár Károly
Levelezési cím: Tényi Tamás
Pécsi Tudományegyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
7623 Pécs, Rét u. 2.
E-mail: ph@kk.pte.hu



Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Borító

Szerkesztőségi köszöntő

A falászavar (binge eating disorder) kezelése
Szerző(k): Papp Ildikó, Szumska Irena, Túry Ferenc
A falászavar (binge eating disorder) az új típusú evészavarok közé tartozik, amelyet 1992-ben írtak le, s önálló nozológiai egységgé a DSM-5 rendszerében vált 2013-ban. Központi tünete a falásroham, amelyet nem követnek a bulimiára jellemző kompenzáló viselkedésformák, ezért általában elhízással jár. Prevalenciája az átlagnépességben 1–3%, a kezelést kereső elhízottak között jóval magasabb. A terápia két fő célja a testsúlycsökkentés és a falásrohamok megszüntetése. A farmakoterápiában az antidepresszívumok főleg a pszichoterápia sikertelensége esetén, illetve komorbid depresszió fennállásakor ajánlottak. A pszichoterápia terén a legtöbb adat a kognitív-viselkedésterápia, a dialektikus viselkedésterápia, a viselkedésterápiás súlycsökkentő kezelés és az interperszonális terápia hatékonyságáról született. A jövőben az új terápiás eljárások és a kezelési kombinációk hatékonyságának vizsgálata, valamint a hosszú távú követés lényeges lesz.

A szégyen szerepe a mentális zavarok kialakulásában II. A szégyen mérése és a szégyen kapcsolata a mentális zavarokkal
Szerző(k): Vizin Gabriella, Unoka Zsolt
Jelen szakirodalmi áttekintő tanulmányunkban a szégyen és a mentális zavarok kapcsolatát vizsgáló publikációkat tekintjük át. A tanulmány első felében a szégyen mérésére kidolgozott, a klinikai vizsgálatokban alkalmazott, kérdőíves és kísérletes módszereket mutatjuk be. A tanulmány második felében azokat a kutatási eredményeket tekintjük át, melyekben bizonyos mentális zavarok, vagy pszichés tünetek és a szégyen együtt járását vizsgálták. Diagnosztikai csoportonként mutatjuk be a szégyen, a szégyenre adott reakciók és az egyes mentális zavarok kapcsolatát: szorongásos zavarok (szociális fóbia, PTSD, pánik, agorafóbia, generalizált szorongás, specifikus fóbiák, OCD), affektív zavarok (unipoláris depresszió, bipoláris zavar), önsértő, öngyilkos magatartás, evészavarok, szomatizációs zavarok, személyiségzavarok, agresszív magatartással járó kórképek, függőségek, autizmus, paranoia. Az áttekintett kutatások eredményei arra utalnak, hogy a szelf-re vonatkozó globális negatív önértékeléssel járó kínzó érzelmi állapot központi szerepet játszik az önbecsülés zavaraival járó mentális zavarokban, noha a DSM-IV és 5 kritériumaiban elhanyagolható számban jelenik meg.

Serdülők okostelefon-használata
Szerző(k): Körmendi Attila
Bevezetés: Technológiai eszközeink között a mobiltelefonok töltik be a legfontosabb szerepet. Az új generációs eszközök a telefonhívásokon túl egyéb funkcióikat (internet elérhetőség, számítógépes játékok, zenelejátszó, fényképezés stb.) is kínálnak. A mindennapokban tapasztalható, hogy a fiatalok egyre több időt töltenek okostelefonjaikkal. A túlzott mértékű telefonhasználattal a téma aktualitása ellenére Magyarországon még nem foglalkoztak, és külföldön is csak néhány vizsgálatot találhatunk.
Cél: Célunk az okostelefon-használat vizsgálata és kapcsolata a személyiségvonásokkal Hajdú-Bihar megyei közép és általános iskolákban. Mintánkba 263 fő általános- és középiskolás fiatal került. Módszerek: Telefonhasználati Kérdőívvel mérjük a telefonhasználat jellemzőit és a telefonnal kapcsolatos attitűdöket.
A személyiségvonásokat az Impulzivitás, Kockázatvállalás, Empátia Kérdőívvel vizsgáljuk. A Gyermekviselkedési Kérdőív a társkapcsolatokra, a mentális állapotra és az érzelmekre vonatkozóan szolgáltat adatokat.
Eredmények: A napi átlagos telefonhasználati idő 4,48 óra a teljes mintára vonatkoztatva. Fiúknál ez az átlag 3,40 óra, lányoknál 5,39 óra. A napi használati óraszám a legmagasabb 16 évesen (6,35 óra/nap). A leggyakrabban használt alkalmazások a telefonálás és a közösségi oldalak használata. A telefonhasználat nincs kapcsolatban a tanulmányi eredménnyel. A napi telefonhasználati idő szignifikáns pozitív kapcsolatot mutat az Impulzivitással, a Szorongással és Depresszióval, a Figyelemproblémákkal és a Szomatikus problémákkal a 17–19 éves korosztályban.
Következtetés: A túlzott mértékű telefonhasználat egyik magyarázata lehet a közösségi oldalak gyakori látogatása. A telefon ebben az esetben növeli a függőség tárgyának (közösségi oldal) elérhetőségét, tehát elősegítheti a közösségi oldalaktól függés kialakulását. Az impulzivitással, szomatikus problémákkal és figyelemproblémákkal való kapcsolat a telefonhasználat feszültségcsökkentő szerepére utal a 17–19 éves korosztályban.

Az autizmusspektrum-zavarok prenatális diagnózisának lehetőségei
Szerző(k): Vanya Melinda, Szücs Szabina, Szili Károly, Vetró Ágnes, Bártfai György
Az autizmusspektrum-zavar (ASD) ismeretlen eredetű multifaktoriális betegség. Kromoszóma rendellenességek csupán az esetek töredékében (0,3–0,6%) ismertek. Európában a becsült prevalencia jelenleg 0,6, és növekvő tendenciát figyelhetünk meg az elmúlt néhány évtizedben. Az ASD hatással van mind a beteg gyermek, mind családja életminőségére. Fontos lenne az ASD minél korábbi felismerése. Limitált vizsgálatok vonatkoznak arra, hogy a biparietális átmérő első trimesterbeli mérése fontos markere a későbbi ASD kialakulásának, azonban a komplex prenatális szûrés még nem megoldott. Ezért szükséges az ASD genetikai háttérének vizsgálata és az első trimeszterbeli ultrahang markerek azonosítása reprezentatív mintán.

Jó általános kognitív készségek hatása az irónia megértésére szkizofréniában. Funkcionális MRI vizsgálat
Szerző(k): Varga Eszter, Herold Róbert, Schnell Zsuzsanna, Simon Mária, Hajnal András, Járai Róbert, Fekete Sándor, Tényi Tamás
Jelen tanulmányunkban olyan betegcsoportot vizsgáltunk fMRI-vel, irónia-feladatok megoldása közben,
akik (MAWI teszttel mérhető) jó neurokognitív képességekkel rendelkeztek. 14 beteget és 14 kontrollt vizsgáltunk, 15 irónia és 15 kontroll-feladattal fMRI vizsgálat közben. A csoportok feladatokban nyújtott teljesítménye között nem volt szignifikáns különbség. A feladatok kontextus fázisa alatt a betegek szignifikánsan nagyobb aktivációkat mutattak több agyterületen. Ugyanekkor az egészségeseknél kiterjedt deaktivációs mintázatot láttunk, míg a betegeknél deaktivációt nem detektáltunk. Az irónikus kijelentés alatt az egészségesek a mentalizációs hálózatot aktiválták, míg a betegek nem aktiválták ezeket az agyterületeket. Eredményeink értelmében a betegek irónia értelmezési/mentalizációs zavarának hátterében lehetséges, hogy a kontextus feldolgozásának zavara áll.

A MEQ-H (Morningness-Eveningness Questionnaire) hazai adaptációjának pszichometriai jellemzői: a Reggeli éberség és a Napszaki ritmus elkülönülő faktorai
Szerző(k): Zavecz Zsófia, Török Csenge, Köteles Ferenc, Pálosi Vivien, Simor Péter
Bevezetés: Az elmúlt években számos tanulmány született a napszaki preferenciák (kronotípus) és egyes személyiségjellemzők, pszichopatológiai tünetek kapcsolatáról. Mivel a kronotípus a pszichiátriai gyakorlat szempontjából releváns, egyes személyiségjellemzőkkel, kockázati tényezőkkel, valamint a mentális teljesítmény napszaki ingadozásával is jelentős összefüggéseket mutat, a napszaki preferenciák megbízható mérése a közeljövőben a klinikai gyakorlat fontos tényezőjévé válhat. A jelen vizsgálat célja a nemzetközi kutatásokban elterjedt kérdőív, a Morningness-Eveningness Questionnaire (MEQ-H) hazai adaptációja és pszichometriai jellegzetességeinek vizsgálata volt.
Módszerek: 840 egészséges személy (online) kérdőíves adatai alapján vizsgáltuk meg a MEQ faktorszerkezetét, belső megbízhatóságát, és 55 személy második alkalommal történő tesztkitöltése révén a kérdőív teszt-reteszt megbízhatóságát. A skála validitását a napszaki ritmusokkal összefüggésben lévő konstruktumok (szenzoros élménykeresés, depressziós tünetek és alváspanaszok) segítségével mértük.
Eredmények: A MEQ-H két erősen korreláló, de elkülönülő faktorra bontható, amelyet Reggeli éberségnek és Nappali ritmusnak neveztünk el. A reliabilitás-vizsgálatok alapján a kérdőív megbízhatóan és stabilan méri a fenti konstruktumok egyénre jellemző szintjét, ugyanakkor a megbízhatóság fokozása céljából, valamint praktikus megfontolásokból a kérdőív 13 tételesre rövidített verziójának használata célszerűbb lehet. A MEQ-H két alfaktora a várt összefüggéseket mutatta a vizsgált konstruktumokkal, ugyanakkor a Reggeli éberség független prediktorai az életkor és a nem mellett elsősorban a depressziós tünetek és az egyes alváspanaszok (inszomniás tünetek, reggeli ritmuseltolódás) voltak, míg a Nappali ritmus alfaktor független prediktoraiként az életkor, a nem, a depressziós tünetek, a reggeli ritmuseltolódás és a szenzoros élménykeresés emelkedett ki.
Következtetés: Eredményeink szerint a MEQ-H megfelelő validitással és megbízhatósággal bír, így a napszaki preferenciák mérésére alkalmas eszköznek tekinthető.

Az olvasás mint identitá/r/s
Szerző(k): Osváth Péter
A segítő hivatás komoly személyes bevonódást tesz szükségessé, ezért a pszichiáter identitásfejlődése jelentős énmunkát igényel, mely nem képzelhető el megfelelő önismeret és folyamatos önreflektivitás nélkül (1). Ebben sokat segíthet, ha a képzés során a tudományos ismeretek bővítésén túl, a pszichológiai-érzelmi fejlődés elősegítése is előtérbe kerül. A szakmai identitás a perszonális identitás egyik alappillérét képezi, fejlődésük szoros összefüggésben áll. Harmonikus személyiség csak akkor alakulhat ki, amikor az egyes identitáselemek és szerepek koherens módon kapcsolódnak, így járulva hozzá a stabil (szerep) identitás kialakulásához. Szakmai identitásunk szempontjából is elengedhetetlen saját személyiségünk élethosszig tartó fejlődése, érése. Ennek során azonban az egyes életciklusokhoz kapcsolódóan identitásunknak újabb és újabb kihívásokkal kell szembenéznie. A lélektani krízis mindig identitásválságot jelent, akár az énre, akár az én szerepeire vonatkozik, ilyenkor a személyes (pszichológiai) és a társadalmi-kulturális énazonosság is érintett lehet, ahogy a szerepkonfliktusok és fejlődési krízisek is alááshatják identitásunk stabilitását. Ugyanakkor a krízisek életünk szükségszerű velejárójaként személyiségünk kiteljesedésének hajtóerejét jelentik, hiszen ezek adekvát megoldása nemcsak a személyes fejlődésünket gazdagítja, de professzionális identitásunkat is erősíti. Ugyanakkor a szakmai identitásfejlődés segítséget nyújthat az életciklusok átmeneteinek megoldásában. Személyes és szakmai identitásfejlődésünk nem választható szét egymástól, hiszen terápiás munkánk során a pszichoterápiás folyamat új és új aspektusból reflektál személyiségünkre. Ebben a folyamatosan változó tükörképben megláthatjuk saját hiányosságainkat és megoldandó problémáinkat. Ezekkel bátran szembenézve és korrigálva juthatunk közelebb identitásunk integritásának eléréséhez (2).

Könyvismertetések

Útmutató a Psychiatria Hungarica szerzői számára

Legfrissebb kongresszusok

    További rendezvények
    Kérem várjon...
    Kongresszusok listája
    • H
    • K
    • Sze
    • Cs
    • P
    • Szo
    • V
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    • 1
    • 2
    • 10
    • 11
    • 12
    • 13
    • 14
    • 15
    • 16
    • 17
    • 18
    • 19
    • 20
    • 21
    • 22
    • 23
    • 24
    • 25
    • 26
    • 27
    • 28
    • 29
    • 30

    Hasznos linkek
    Tegye a Web-rendszert a kedvencek közé, így egy kattintással elérheti!
    Javasoljuk, hogy az oldalt a könnyebb rendszeres elérhetőség érdekében tegye a "kedvencek" közé. [ Kattintson ide ]